Villamos berendezések felülvizsgálata


ÉRINTÉSVÉDELEM

Korábban az MSZ 172, napjainkban az MSZ 2364 valamint a KLESZ (8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet) rendelkezik a villamos berendezések érintésvédelmének időszakos felülvizsgálatáról, a villamos balesetek megelőzése érdekében.

 Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését követően, az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot minden vállalkozás részére három évenként kötelező elvégeztetni. (14/2004. FMM rendelet)

 A felülvizsgálat elvégzését az érintésvédelmi mérésre jogosult szakember által aláírt minősítő irat igazolja.



ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉSEK (tűzvédelmi) FELÜLVIZSGÁLATA

 Ezt a felülvizsgálatot az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) rendeli el, ezért alapvető célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, ill. robbanásveszély kiküszöbölése. A felülvizsgálatnak azt kell megállapítani, hogy a villamos berendezés megfelel-e a rá vonatkozó előírásoknak, nem okoz-e tűz- vagy baleseti veszélyt, melyek a hibák és hogyan kell azokat kijavítani. A felülvizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása. A felülvizsgáló nem hatóság, tehát nem ír elő semmilyen többlet követelményt, nem adhat felmentést az előírások alól, viszont a hibák kijavításának módjára javaslatot tesz.

 Gyakorisága: A 28/2011. (IX.6.) BM rendelet, mely az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot tartalmazza, XII. fej. 213 §  2-es bekezdése szerint:
 A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 3 évenként
 C , D, E tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 6 évenként
 

A felülvizsgálatról jegyzőkönyv készül.



VILLÁMVÉDELMI SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT

 A villámvédelem célja az emberek és alkotásainak védelme a villámcsapás káros hatásai ellen. Erre vonatkozóan az állam követelményeket határoz meg, amelyeket minden területen be kell tartani. Az MSZ 274/1-4 Villámvédelem c. szabványokat az “A tűzvédelem és polgári védelem kötelező nemzeti szabványainak megállapításáról” szóló 1/1995 (II.10) BM rendelet kötelezően alkalmazandónak nyilvánította.

 Magát a villámvédelmet két csoportba tudjuk osztani, a külső és belső villámvédelemre. A külső villámvédelem kiküszöböli a villámcsapás által közvetlenül előidézett nagyobb károkat. A belső villámvédelem a másodlagos hatásból (túlfeszültség) eredő károk ellen véd.

 Az épületeket és építményeket a várható veszély nagysága alapján a következő csoportok szerint kell besorolni: rendeltetés, magasság és környezet, a tető szerkezete és anyaga, a falak anyaga, a környező levegő szennyezettsége, és a másodlagos hatásokkal szembeni érzékenység.

 A felülvizsgálatnak azt kell megállapítani, hogy az alkalmazott villámvédelem megfelel-e az előírásnak, mik a hibák és hogyan kell azokat kijavítani. A felülvizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása.

A villámhárító berendezést először az elkészülte után, átadás előtt kell ellenőrizni. Ezután ismételt felülvizsgálatokat kell végezni a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet szerint, mely az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot tartalmazza,

Norma szerint a 226 § 2 bek a-b pontja :
-LPS I és LPS II osztály esetén legalább háromévenként,
-egyéb esetben legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.



Nem norma szerint: a 228§ 2-es bek:
a) a "C", "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként,
b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként,



 A felülvizsgálatról jegyzőkönyv készül.