KAIZEN


 japán szó, értelmezése: javítás, jobbítás, tökéletesítés, fejlesztés.
Kai - javítás, változtatás, megújulás (reformation, change, modify, mend, renew, examine, inspect, search)
Zen - jó, jóság, erényes (virtuous, good, goodness)

Napjainkban, a globalizáció előre haladtával egyes termékeknél, termékcsoportoknál vagy szolgáltatásoknál felfedezhető tény, hogy a vállalatok termékeik árának csökkentésével tudják csak megtartani a versenyképességüket a piacon. Az energia árak, az életszínvonal növekedés okozta bérfejlesztések mind-mind az árak emelkedését vonzzák maguk után.
  Ilyen versenykörnyezetben született az ún. Kaisen filozófia. Ennek a japán gondolkodásmódnak a jelentése: folyamatos fejlődés, folyamatos fejlesztés, megújítás. A lényege az, hogy a termelési folyamatban mindig van egy olyan pont, amin lehet javítani. Ha ezt a pontot, szűkkeresztmetszetet megkeressük, és javítani tudunk rajta, akkor biztosíthatjuk cégünk folyamatos fejlődését. Sokan hajlamosak összekeverni a Kaizen-t a problémamegoldással. Kaizen-ről akkor beszélhetünk, ha egy stabilan működő folyamaton változtatunk. 
  Egy cég életében a változás, a fejlesztés nélkülözhetetlen a versenyképesség fenntartására. Egy ilyen fejlesztési forma a „beruházás” ahol nagy tőkeráfordítással hirtelen nagyot tudunk emelni a cégünk fejlettségi szintjén. Ilyen lehet például egy gép vásárlása, egy termelés irányítási rendszer bevezetése, a számítógéppark frissítése stb. A Kaisen ennek épp a fordítottja. Kis befektetéssel sok kis apró változásokkal javítani a már meglévő folyamaton. Ilyen pl.: két gép egymás mellé helyezése, ahol anyagmozgatási veszteségeket küszöbölünk ki.  

 A Kaisen filozófia jegyében több japán módszer látott napvilágot. 5S, MUDA, TPM, Just In Time, Jidoka, SMED, PDCA, Pareto, diagonál mátrix és még lehetne tovább sorolni. Ezeket a módszereket a szintén japán Toyota gyár gyűjtötte össze, majd alkotta meg ebből a Toyota termelés rendszert (TPS- Toyota Production System). Ezen felül egy utat is kijelölt magának ezek megvalósítására, alkalmazására. Ezt egy házzal szimbolizálják, ami egy stabil alapokon álló ház két pillérrel, amelyet a dolgozók fognak össze. Csak ezekek után kerülhet fel a tető, ami a vállalati célokat tartalmazza. Amikor pedig felépült a teljes ház ki lehet tűzni a győzedelmi zászlót, ami a vállalt küldetését hirdeti. A Toyotának sikerült felépítenie ezt a házat, majd nagylelkűen osztotta meg az általa választott utat a többi autó gyártó vállalattal egyúttal reklámozva is saját magát. Napjainkban a legtöbb európai autógyár termelési rendszere, jövőképe a TPS-en alapul, természetesen mindenkinek a saját vállalati kultúrájára szabva.
  A Kaizen gondolkodás annyira elterjedt elsősorban az autógyártó, és az autóipari beszállítói cégeknél, hogy a folyamatos fejlesztés az ISO/TS 16494-es minősítés megszerzésének egyik pontjává vált. Ezek a módszerek illetve a TPS természetesen nem csak az autóiparban érvényesíthető. Minden közép- ill. nagy sorozatgyártásra berendezkedett cég tudja alkalmazni, személyre szabni ezt a rendszert. Mindemellett nagyon sok kaizen elem bár hol, produktív – improduktív helyen, sőt akár saját otthonunkban is használható.


Kaizen gondolatok

Az embereket a teljesség hiánya és az elégedetlenség készteti a javításra.
 A javítási szándék a harmónia, a bőség, az értékek iránti belső vágyon alapul.
 Mindenki képes jobbá, eredményesebbé tenni a munkáját az előrehaladás érdekében.
 A fejlődést segítheti a tanulás, a problémamegoldás, a teljes újrakezdésre való hajlandóság.
 A javítás korlátlan és határtalan.

 A Kaizen a vállalati politikára épülő javítási folyamat, amelyben részt vesz a teljes személyzet.
 A Kaizen koncepció eleme, hogy lássuk be tévedéseinket, hibáinkat és ezek kiküszöbölésével próbáljuk meg a következőkben jobban végezni feladatainkat.

 A Kaizen olyan folyamat-orientált gondolkodást és vezetést is jelent, amely elismeri az emberek erőfeszítéseit.



A fejlődés útjai

A vállalati fejlesztéseknél két fő irányzatot különböztethetünk meg. Az egyik a Kairyo, a másik pedig a Kaizen:   

 A Kairyo esetében a tőkebefektetés a jellemző, egy rövid időtartamú, látványos, hirtelen megújulást jelent, hosszabb távon pedig szakaszosságot eredményez. Az elért eredmények az újabb ráfordításig nem változnak vagy csökkenhetnek.
 A Kaizen-nél a kis lépésekkel történő előrehaladásban az emberek szellemi képességét, tudását, tapasztalatát hasznosítják. Az eredmény, a javulás folyamatosan jelentkezik. A Kaizen akkor is sikeresen alkalmazható, ha nincs lehetőség a pénzeszközökkel történő fejlesztésre.

 A Kaizen és a Kairyo együttes alkalmazása állandó, folytonos fejlődést biztosíthat a vállalat részére.
 A javítás folyamatosságára jellemző, hogy például a MATSUSHITA-nál 1985-ben a javaslatok száma meghaladta a 6 milliót.


A Kaizen irányultsága

A Kaizen megvalósításánál a vezetés határozza meg a legfontosabb javítási területeket. Általános megközelítésben a Kaizen a versenyképesség növelésére irányul - mint például a vevői igények teljesítése, a termelés fokozása, a termékek és/vagy szolgáltatások minőségének javítása, a veszteségek, a költségek csökkentése, az ütemezés betartása, a hatékonyság emelése, stb. - kiterjed a morál, a biztonság javítására és felöleli a vállalati működéshez szükséges összes tevékenységet.



A javítás típusai

A javítás típusai szerint három fő kategóriát különböztethetünk meg.
 Az egyik a vezetői Kaizen amelyben a vezetők vesznek részt és alapvetően a rendszerekre és eljárásokra irányul a javítás.
 A második típus a csoportos Kaizen. A szervezetekből alakított csoportok a javítási tevékenységeket egy célra, feladatra vagy területre irányítják.
 A harmadik az egyéni Kaizen amelynek keretében a saját munka javítására tett javaslatokkal segítik a fejlődést.


A Kaizen és a minőség

A Kaizen minőség irányzatából fejlődött ki a TQC (Total Quality Control), amelyet CWQC-nek (Company Wide Quality Control - a vállalatot átfogó, a minőségen alapuló irányítás) is neveznek. A TQC mint vezetési rendszer a Kaizen egyik jelentős eszközévé vált. A csoportos javítás a Minőség Körök tevékenységei által váltak ismertté.


Vezetési sajátosságok

A profit-orientált gondolkodásmódnál a vezetők hozzáállása eredmény-centrikus, az eredmény az elsődleges, alapvetően erre épül a vezetők és a dolgozók minősítése, ösztönzése.

 Kaizen megközelítés a folyamat-orientált gondolkodásmód, amelyben a vezetés folyamat-centrikus. A vezetés a folyamatra koncentrál és az embereket abban segíti, hogy a folyamatot tökéletesítsék, amelynek következtében az eredmények is jelentkeznek.
 Ebben a szemléletben az eredmény egy eszköz a folyamatok fejlesztésére.

 A vezetői munka irányultságában három fő területet különböztethetünk meg: fenntartás, javítás, innováció.

 Fenntartás alatt értjük mindazon intézkedéseket, amelyek a rendszerek szintentartásához szükségesek.
 A javítás jelenti azokat a tevékenységeket, amelyeket a meglévő helyzet jobbítása érdekében végeznek.
 Az innováció pedig az áttöréses fejlesztési munkára vonatkozik.
 Egy vállalat előrehaladását jelentősen befolyásolja az is, hogy például a vezetők a munkaidejük hány százalékát fordítják a megújulásra.