EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA


A munkáltató a kockázatok ismeretében írásban tartozik meghatározni a védőruhák, egyéni védőeszközök juttatásának rendjét.
 Az egyéni védőeszközök biztosítása minden esetben kötelező, ha a védendő testrész, szerv sérülésnek, ártalomnak van kitéve és az alkalmazottak műszaki és szervezési, igazgatási jellegű védelme nem elegendő.

 E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet értelmében, egyéni védőeszköz:
1) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá
2) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az 1) pont szerinti cél elérése

A munkáltató legfőbb kötelezettségei az egyéni védőeszközökre vonatkozóan:
 A munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el, amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg.

 Folyamatosan ellenőrzi az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát.

 A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja.
 A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.
 Előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi.
 Gondoskodik arról - szükség esetén gyakorlati képzéssel -, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját.

 A felsorolás nem teljes, kizárólag néhány munkáltatói kötelezettséget hivatott kihangsúlyozni.


 Nem minősül védőeszköznek:
  • a) a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak;
  • b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések;
  • c) a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védőeszköz;
  • d) a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés;
  • e) a sportfelszerelés és sporteszköz;
  • f) az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz;
  • g) a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek.